-2001 | 2001 | 2002 | 2003/1 | 2003/2 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2008-09 | special | basic

GYENIS TIBOR KÉPZŐMŰVÉSZ

1970-ben született Pécsett
1984-88	Művészeti Szakközépiskola, Pécs, ötvös szak
1988-92	Janus Pannonius Tudományegyetem Művészettudományi Intézet, mester Bencsik István.
1992-95	JPTE Képzőművészeti Mesteriskola, mester: Konkoly Gyula
1995	Haus am See ösztöndíja Hannoverben
1997 99	Tanulmányút Berlinben
2005-07	A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának szakmai vezetője

Egyéni kiállítások

1992	Művészetek Háza, Pécs
1994	Képzőművészeti Főiskola, Budapest (Enyingi Tamással)
1995	Pupik, Haus am See, Hannover
	Space, Nemzetközi Angol Központ, Pécs (Enyingi Tamással és Kuti Lászlóval)
1998	Nyári modellek, Stúdió Galéria Budapest
1999	Szabadidő, Pécsi Kisgaléria
2000	Mágnes, Közelítés Galéria, Pécs
	Szép gén, Vintage Galéria, Budapest
	Nagyapám forrással, 1 x 1 óriástábla, Lövölde tér
2001	Kétes dolgok? St. Art Galéria, Budapest (Konkoly Gyulával)
2002	A kertészek tovább élnek, Paksi Képtár, Paks
	Ellenrend, Művészetek Háza, Szombathely
2003	Külön Köszönet, Művészetek Háza, Pécs
2004	Vidéki Kirándulás, Ogle Galéria, Portland, USA
	Ahogy elhagyod a várost, bajba kerülsz, Millenáris, Budapest
	Basic, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest. (Koronczi Endrével)
	Budapest Messages, RONMANDOS Gallery, Rotterdam (Kupcsik Adriánnal)
2005	Rendszergazda, Vintage Galéria
2006	Smohay János díj, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
2007
2008	Külön Ünnep, Óbudai Társaskör, Budapest
	Oxidált motívum, Vintage Galéria, Budapest
	7490 Egyéb szakmai, tudományos tevékenység, MODEM, Debrecen
2010	Self, Magyar Intézet, Párizs

Csoportos kiállítások

1991	Mesteriskola aspiránsainak kiállítása, Művészetek Háza, Pécs
1992	A Mesteriskola évzáró kiállítása, Parti Galéria, Pécs
1993	Kilenc festő, Városháza, Pécs
1994	Haus Ungarn, Berlin
	Art Expo, Budapest
	Pécsi Galéria
1995	Európa: Kreáció-Rekreáció, Műcsarnok, Budapest
	Mai magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
	Pécsi Szépítők, Újpest Galéria, Budapest
1996	Új Stúdiósok kiállítása, Duna Galéria, Budapest
	Leopold Bloom párnája, Szombathelyi Képtár
	Ezredvég, Pécsi Galéria
	A Művészetiből indultak, Pécsi Galéria
1997	Rejtőzködő, Ernst Múzeum, Budapest
	K mint Khiméra, Szombathelyi Képtár
1998	Mesterek és tanítványok, Galeria Pryzmat, Krakkó
	Városnézés, Szombathelyi Képtár
1999	Remix, Pécsi Galéria
	MES, Palme-ház, Budapest
	Rendhagyó emlékezet, Szombathelyi Képtár
	Rendhagyó emlékezet, Karmelitenkloster, Frankfurt
	Alapzaj 4 fesztivál, JPTE MK, Pécs
2000	Pécs 2000, Pécsi Galéria
	Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, Pozsony
	Az emlékezésről... Vigadó Galéria, Budapest
	Pécs és testvérvárosainak művészei, Pécsi Galéria; Kolozsvár; Eszék
	Pécsi művészek, Párizs, Magyar Intézet
	@®© óriásplakát-kiállítás, Budapest, Felvonulási tér
	Média Modell, Műcsarnok, Budapest
	La partie cachée de l’Iceberg, Ateliers d’Artistes – Office de la Culture de Marseille
2001	Derkovits-ösztöndíjasok beszámoló kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
	Rövid történetek, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest
	A kert, Szombathelyi Képtár
	A szobrászaton innen és túl, Műcsarnok, Budapest
	Fotóművészet, Műcsarnok, Budapest
	Dokumentum 5, Magyar Fotográfusok Háza, Budapest
	Szerviz, Műcsarnok, Budapest
	Digitális testek, Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest-Ljubljana
	Csúcs, Közelítés Galéria, Budapest
	Természethamisítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely
	Meglepetés, Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros
2002	Body Made, Galerie Attitudes, Genf
	A Pécsi Galéria jubileumi kiállítása. Pécsi Galéria, Pécs
	Felesleges gesztus, Haus Ungarn, Berlin
	attitudes c/o Budapest, Stúdió Galéria, Budapest
	Display, Loop House Gallery, San Cesario di Lecce
2003.	Rugalmatlan ütközés, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros
	Testünk belső titkai, Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest
	Sopianae Center, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros
	Cruising Danubio, Sala de la Consejería de las Artes, Madrid
2004	Igor és Ivan Buharov Dejan Kaludjerovic Dagmar Höss Tibor Gyenis Claudia Leunig, Pool, Bécs
	Turning the page, Kogart Ház, Budapest
	gulaschsuppe.hu, Dachgalerie, München
	Instant Europe, Villa Manin, Udine, Olaszország
	Travelling without moving, W 139, Amsterdam
2006	Moleskine, Stúdió Galéria, Budapest
	Megsejtett múltak, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, Budapest
	Pszeudo Dokumentumok, Vízivárosi Galéria, Budapest
	Képtelen jelen, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros
2007	Ende der Faulheit, Stadtschloss, Wolfsburg
	Ohne HOrt, Collegium Hungaricum, Berlin
	Schadow of a dream, Den Haag, Hollandia
2008	transfer: ungarn, Schafhof-europaisches künstlerhaus oberbayern, Freising
	Zeitgenössische Fotokunst aus Ungarn, Neuer Berliner Kunstverein, Berlin
	Wasteland, Hattyúház Galéria, Pécs
	Rencontrer L’Europe, Apollonia, Strasbourg
	Gender Check, MUMOK, Bécs
2010	21 Párbeszéd, Pécs közterületein
	Signs of Futility, Hdluistre, Pula, Horvátország

Performanszok

2000	Átjáró Fesztivál, Pécs
2001	Art Cup, Trafó, Budapest
2002	Meglepetés, Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest
	Bigyoton Park, TV-torony, Pécs
	Display, San Cesario di Lecce, Olaszország
2003	Gravitáció, Moszkva Tér, Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest
	A játékos, Küzdelem hat ellenféllel. Trafó, Budapest
2004	Re-akció, Pécsi Műhely... 1968-1980... Hattyúház kiállítóterem, Pécs
	Tyborman, Uitmarkt, Amsterdam
	The Randomroutines – Tyborman, DOLORES / Ellen de Bruijne Projects, Amsterdam

Díjak, ösztöndíjak

1995	Haus am See ösztöndíja Hannoverben
1999	Fővárosi Önkormányzat Művészeti Kuratóriumának salzburgi ösztöndíja
	Martyn Ferenc-ösztöndíj
2000	Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület éves szakmai díj
2000-03	Derkovits-ösztöndij
2002	Pécsi József-ösztöndíj
	A Pécsi Galéria jubileumi díja
2003	Az év fotográfusa, Photo Americas, Portland, USA.
2005	Smohay János-díj
	Fõvárosi Önkormányzat Mûvészeti Kuratóriumának ösztöndíja Freising, Schafhof
2010	Munkácsy Mihály díj

Szimpozionok, művésztelepek

2000-2002	Paksi Alkotótábor
2002	Fővárosi Önkormányzat Művészeti Kuratóriumának salzburgi ösztöndíja
2003	Miskolci Művésztelep
	Déli Szél Alkotótábor, Krapanj
2004-10	Krapanji Alkotótábor (szervező)

Irodalom

Kovács Orsolya, Kilenc pécsi kezdő, katalógus, JPTE Képzőművészeti Mesteriskola Pécs, 1994
András Edit, Európa: Kreáció-Rekreáció, katalógus, Műcsarnok Budapest, 1995
Löbel Olga Hermina, Gyenis Tibor képei elé, katalógus bevezető, Nemzetközi Angol Központ, Pécs, 1997
Peták Péter, Hárman háromfelé, Új Művészet, 1997 /december
Bán András, Arc + kép, Magyar Lettre Internationale, 1999 nyár
András Edit, “A test reprezentációja a kortárs magyar képzőművészetben”, in: Erotika és szexualitás a magyar képzőművészetben, Független Képzőművészeti Műhelyek Ligája, Budapest, 1999
Kortárs magyar művészeti lexikon A–G kötet, Enciklopédia Kiadó, Budapest 1999 763. o.
Házas Nikoletta, Zaj-e az alapzaj Pécsett? Balkon, 1999 / 11-12
Házas Nikoletta, Rágyújtok egy füstölgő szivarra, Gyenis Tibor munkái, 2001
Timár Katalin, Egy másik valóság, Gyenis Tibor munkái, 2001
Tolvaly Ernő, Kicsinyítés felülnézetből, Echo 2000 / 1
Tolvaly Ernő, A hús fénye, Balkon, 2000 / 7-8
Bán András, Genetika, Műértő, 2001 / január
Mélyi József, Kő a gyomorban, exindex
Merhán Orsolya, Fotó, kép, manipuláció, Műértő, 2002 / szeptember
Nagy Gergely, Hazai vezetés, Műértő, 2002 / november
Mátyus Krisztina, Közelítés egy hétvégéhez, Echo, 2002 / 6
Kemenesi Zsuzsa, First thing first, Balkon, 2003 / 6
Turai Hedvig, A helyi idő, Balkon, 2003 / 8
Bán András, Fotós figyelemgazdaság Amerikában, Műértő, 2003/6
Aknai Tamás, Termék és teremtmény, Echo, 2003/5-6
Sense of Humor, Exit 13
L. Molnár Mária, print, projekt, plakát, tapéta, Praesens, 2004
Hajdú István, Móka, Magyar Narancs, 2004 / 36
Aknai Katalin, A kentaur lova, Műértő, 2004 / október
Aknai Katalin, Gyenis Tibor válogatott munkái, 1999-2004, Echo 2004 / 4
Bán András, Átrendezés, törlés és kipótlás, Új Művészet, 2004 / november
Beck András-Eperjesi Ágnes, 2 levél 2 x 2 műről, Balkon 2004 / 9
Várkonyi György, Képtelen természetrajz, Mozgó Világ, 2004 / 12
Hock Bea, Intellektuális Erotika, Praesens, 2004 / 3
Hock Bea, Nemtan és pablikart, Praesens
Sturcz János, A heroikus ego lebontása, Új Művészet könyvek, 2005
Tatai Erzsébet, in Posztkonceptualizmus Magyarországon
Tatai Erzsébet, Rend a lelke mindennek, 2005 Smohay díjasa. Új Művészet 2007/3
Kemenesi Zsuzsa, Egy négyzetméter, Balkon, 2007 / 3
Böröczfy Virág, hogyan készítsünk tökéletes fényképet, Balkon 2008 / 1
Csizmadia Alexa, Hiszem, ha látom, Új Művészet, 2008 / február
Bordács Andrea, 1 m2, Új Művészet, 2007/12
Aknai Tamás, Miközben ez, aközben az, Echo, 2007/5-6
András Edit, Kulturális átöltözés, Művészet a szocializmus romjain. Argumentum, 2009
Mélyi József, Amit az ipari kamera nem lát, Artmagazin 2008/6
Hegedüs Orsolya, Környezetismeret kezdőknek és haladóknak, Új Művészet, 2009/4
Tuczai Rita, A megcsináltság ethosza, Lettre 2010 tavasz

Publikációk

Az emésztésről, Déli Felhő, 1997/2
Beszélgetés Gellér B. Istvánnal, Szépliteratúrai Ajándék, 1997/2
Tüke, tükébb, még tükébb, Echo, 1998/5
Szenzáció, Déli Felhő, 1999/1
A reklámom én vagyok. Nagy Kriszta kiállítása, Echo 2000/2
Az erő gépesítése. Lakner Antal kiállítása, Echo 2000/3
Rendeljünk szobrot! Echo 2001/1
A penész akadémiája, Dieter Roth és a Dieter Roth Akadémia
Új Művészet 2001/11.
Új Művészet 2007/5.
Kőleves, Új Művészet, 2007 / július

Művek közgyűjteményekben

Képzőművészeti Mesteriskola Gyűjteménye, Pécs
Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Paksi Képtár, Paks
Ludwig Múzeum, Budapest
Miskolci Galéria
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Modem, Debrecen
Miskolci Egyetem
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria

BODYMADE

Self-szobrászati Fotóstúdió

Saját testünkkel kapcsolatos igényeink és ideáljaink gyakorta változnak. Ezért a különféle szerepekhez, úgy érezzük, különféle testekre lenne szükség. Erõsödik az az elvárásunk a testtel szemben, hogy engedelmeskedjen és az adott helyzetnek megfelelõen, funkcióiban és formáiban változtatható legyen. Stúdiónk tagjai a jelentkezõvel közösen megtervezik az oda illõ tárgyat (identifikációs objektumot), protézist, szituációt, melyet a helyszínen a megrendelõ méretére elkészítenek, és az így “elváltoztatott modellt” lefényképezik. A stúdió tagjai (Gyenis Tibor és Vollmuth Krisztián képzõművészek, Zalka Zsolt pszichiáter) a jelentkezõket nem csupán modelleknek tekintik, hanem remélik, hogy együttes gondolkodással többet mondanak az én és a kép kapcsolatáról.

KÜLÖN KÖSZÖNET

A kiállítások és katalógusok rendre megemlékeznek a szponzorokról, a munkában részt vállaló segítõkrõl-akik nélkül a mű nem, vagy csak töredékesen születhetett volna meg. A kiállítás erre a sokszor szemérmesen kezelt körülményre koncentrál. Mibõl él a művész? Mibõl finanszírozza művészeti tevékenységét? Az önreflexív kérdésfeltevés és ez esetben a saját háttér bemutatása indukál egy a szélesebb publikumot is érintõ kérdést: Miért dolgozik a művész annak ellenére, hogy munkája újra és újra erõfeszítésbe kerül? Miért vállalják a művészek egy-egy új munkájuk elkészítéséhez szükséges háttér fáradságos megteremtését? A kiállítás a műtermi munka részének tekinti az apparátus bemutatását, azt amirõl nem szokás beszélni. Frissen végzett festõkollégáival együtt Gyenis Tibor évekig régi parasztbútorok festõrestaurálásából élt meg. Százszámra festették a virágokat és “négy évszak” jeleneteket. Ez a tevékenység töredékesen igényelte a képességeiket. Afféle széklábfaragással teremtették meg a művészeti munkájuk feltételét. Amitõl általában távol tartották a bútorok festését, sõt mint azzal össze nem egyeztethetõt nem szívesen beszéltek róla, azokat álnéven írták alá. A néprajzi kiállítást idézõ darabokon a megrendelõk neveit olyan művészek, teoretikusok nevei helyettesítik, akik arról írtak, hogyan válik le a művészet a mesterségekrõl, hogyan válik önállóvá, a piactól függetlenné. Azt pedig elképzelhetjük, hogy kerültek és kerülnek be ezek az ártatlanság illúzióját keltõ darabok mint ruhásszekrények a szépre érzékeny vevõk otthonaiba. A bútorok társaságában látható egy videó (Külön Köszönet, 2003, 35 perc). A filmen a művész munkáiban segédkezõ 39 személy mondja el 2-3 percben, milyen instrukciók alapján, milyen feladatot látott el. A rövid, tényszerű beszámolókból körvonalazódnak az egyes munkák során alkalmazott trükkök és a készítés körülményei.

TURBO

Egyszer egy geometrikus forma kedvéért kiirtottam a növényzetet pár négyzetméteren. Teljesen. Ráadásul a természetbe vágott négyzetet fémtartalmú festékporral hintettem be. Elõször megijedtem: érdemes ilyet tenni, ha nem feltétlenül szükséges? Meg tudom védeni lépésemet a növényeken elkövetett erõszak ellenében? Magyarázkodás helyett lassan ráéreztem az erõszak ízére, a rombolás szabadságára. Tenni, formálni valamit csak a meglévõ változtatásával lehet. Legyünk radikálisak. Váltsunk léptéket. Négyzetméterrõl négyzetkilométerre. Gyorsítsunk, hiszen a folyamatokat a befejezésük nélkül nem értékelhetjük. Elég volt a bizonytalanságból, elég volt abból, hogy nem tudjuk mi szerint éljünk. Lássuk végre merre mozdulnak a dolgok. A gyerekek rendre kipróbálják a tiltott dolgokat, mert nem értik még a tiltás okát. A felnõttek már nem emlékeznek a tiltás értelmére, mert nincsenek tapasztalataik. Gyerekként agyontaposhattuk a bogarat megtudakolandó feléled-e még. Most ez az élmény már nem igazít el. Összetettebb és veszélyesebb játékra vágytam. Megszerveztem egy osztagot különleges feladatokra. A csapat kicsi de mozgékony, a beavatkozás pontos és radikális. Stratégiánk azon küzdõsportok módszerére emlékeztet, ahol az ellenfél támadó mozdulatát felerõsítve és önnön lendületét eltúlozva azt pontatlanná, és így eredménytelenné teszi.

VIDÉKI KIRÁNDULÁS

Egy túrára készülõdve azért pakoljuk össze izgatottan a legszükségesebbeket, hogy magunk mögött hagyjuk mindazt, amit kényelmünk kedvéért gondosan összerakosgattunk. Valójában sokkal több mindent cipelünk a zsákban, mint gondolnánk. A szemlélõdés tárgya és maga a szemlélõdés funkciója is azzal szembesít, hogy szakadatlanul újjá kell építenünk a tájat, legyen az ipari táj, vagy érintetlen vadon. Más tudással lépegetünk a sziklás meredélyen, és más eszméket használunk egy csendes patak partját figyelve. Ezen a kiállításon agresszíven a kép közepére kerülnek azok a szűrõk, amik döntõen befolyásolják, miként tekintünk a képre. Az egymáshoz nem illeszkedõ szegmensek kollázsszerű alkalmazása elsõ ránézésre a szürrealizmust idézi. A képek közepén szereplõ tárgyak azonban a nézõi attitűdökbõl nyerik formájukat, és válnak valóságos, a tájjal együtt fényképezhetõ objektekké. Olyan tájakat láthatunk, ahol arra vonatkozó javaslatok is megjelennek, hogy milyen érzésekkel és asszociációkkal tehetjük szelídebbé, vagy éppenséggel ellenségesebbé sétánk környezetét. Cserélgethetjük szõrűinket kedvünkre, hiszen valahogy véletlenül ottmaradt a képen a hátizsák, ahogy az érintetlen tájat fényképeztük.

BASIC

pszichotabló, 2004
fotó, 200 x 252 cm

A két művésznek ez az első közös kiállítása, melyet barátságukon túl a munka közös kiindulópontja, hasonló témája motivál. Mindketten egy-egy nagyméretű fotóprintet és egy-egy videót, werkfilmet állítanak ki, ez utóbbit a kiállított kép elkészülése során veszik fel. S mindkettejük műve a művészeti tevékenységen túli privát szférát járja be a direkt történetmondás, értelmezés, konfrontálódás, tisztázás szándékával.

A kortárs művészek gondolkodásmódjához általában hozzátartozik a személyes, közvetlen tapasztalatra való reflektálás, ugyanakkor műveik mégis alapvetően tartózkodók, többnyire a személyességet kerülők, stilizáltak.

Gyenis Tibor és Koronczi Endre éppen nem eltitkolni kíván a Basic projektben. Elmondják a művek létrejöttének okait, bemutatják és a művekbe bevonják elkészülésük módját, néven nevezik a felkért résztvevőket, a mű részének tekintik az előkészítő személyes kommunikációt.

A Basic gondolata a kiállítás előtti őszön fogalmazódott meg, egy olyan időszakban, amikor mindkét művész élete súlyos válságba került: megoldatlan személyes problémáik, elsősorban párkapcsolatuk krízise, s emiatt gyerekükkel, barátaikkal újrarendeződő kapcsolathálójuk, a napi életvitel drámai átszervezése egyfolytában a napi munka elé tolakodott, idejük-gondolataik-figyelmük nagyobb részét lekötötte. Ekkor vetődött föl: miért ne lehetne éppen azt tematizálni, ami leginkább foglalkoztatja őket?

A művészek arra törekedtek, hogy narratív keretbe emeljék át személyes érzésviláguk gyakran ködös, megfogalmazhatatlannak tűnő, a kimondások szorongásával terhelt gomolygását. A narratív keret eseménytöredékekből, mondatokból, néha egészen közhelyes mozzanatokból áll, s mindez egyértelmű, ám sokrétegű képpé fogalmazás felé törekszik. E fokozatosan fölrajzolódó tablón személyek jelentek meg (a művészeknek meg kell nevezniük azokat a személyeket, akikről azt gondolják, valóban meghatározó a szerepük – e döntés minden érzékenységével és kockázatával), a személyek kapcsolatba kerülnek egymással, s a jelenetben helyükre kerülnek a szereplők (jelmezek, kellékek, gesztustanulmányok). Mindez a fotózás előtti pillanatban az utolsó mozzanatáig kidolgozottan él a művész képzeletében, ám a mag a képkészítés váratlan fordulatok tömegét rejti: a tervezhető, mégis bizonytalan elemek (világítás, fotós nyersanyag, díszletelemek elmozdulása stb.) mindegyike önálló életet él, de a legsúlyosabban tervez hetetlen „változók” maguk a szereplők, akik nem csak a művész által rájuk ruházott szerepet játsszák, hanem szembesítik saját történet-változatukat a szituációval.

Az eredmény sajátos műfajú kép lett: pszichotabló. A pszichotabló bár egyetlen beállítást, egyetlen pillanatot rögzít, több időrétegre is rátekint, apróbb történések, drámai pillanatok és csak utólag jelentéssel telítődő gesztusok gyűlnek egybe a „döntő pillanat” személyes víziójába. A pillantás arra a múltbeli képre vetül, amelyben megfogalmazhatóvá válik a jelen meggondolásainak motivációja, oka, indítéka. A kép, bár első látásra jól értelmezhető jelenetté állt össze, ugyanakkor a képiség hagyományainak többolvasatúságán alapszik, jelenkori helyszínen is archetipikus elrendezettségű, a pszichológiai folyamatokra referál, a képi hagyományokat idézi.



BASIC – werkfilm, 2004, DVD-Video, 31”44’
(kamera: Szabó Attila, Koronczi Endre, utómunka: Szabó Attila)

„Azt megpróbálom érzékeltetni, hogy én voltam az elutasító egyrészt. Azt is, hogy mennyire fogvatartottál ennek ellenére és a tetemes időt, amíg együtt voltunk. Mondhatod, hogy nem állsz szóba sem velem, nemhogy ide gyere és más nőkkel együtt fotózkodj. Jogos és nem fogok erősködni, ha így gondolod. A 15-ből egy így döntött. Ha nem jössz nem tehetem meg, hogy lehagyjalak a képről.”

Dátum: 2004. 06.11. 22:49

- • -

„Annyit foglalkoztunk a múlttal, és a jelennel, ami a kattintással valahogy kisült, véget ért. Mágikussá vált ez a nagy massza amit itt dagasztottunk. Másnap lementem a betörött ablaktól huzatos műterembe, ahol a két nő rémként fogadott. Borzalmas élmény volt. Ólmos fáradtság és jövőnélküliség. A múltból itt maradt, megidézett és megelevenedett kudarcokkal. Összeomlott az a sebtében felhúzott fal ami eddig védett. Éva eltűnt. Egyedül álltam már megint ott a nyári hidegben a csupa seb múlt között. Persze, ha nem alszom ki magam, mindig sötétnek és reménytelennek látom a dolgokat.”

Dátum: 2004. 07. 29. 20:00

KÜLÖN ÜNNEP

Két éve ismertem meg Sárát egy terapeuta közvetítésével. A terapeutát arról kérdeztem, ismer-e valakit, akinek van kedve egy fotóssal beszélgetni, és az őt foglalkoztató gondok kapcsán közösen képeket készíteni.
Sára sokat mesélt a családjáról, édesanyjáról. A nőkről, akik a lányaikba plántálják sorsukat, vágyaikat, fájdalmukat. Sára egy anyjával megélt erős krízis után úgy döntött, megpróbál tenni a generációról generációra szálló elvárások és frusztrációk ellenében. Megváltoztatni a hagyományt. Lányát, Emmát megkímélni az örökölt elvárások tömegétől. Ekkor találkoztunk. Célok, irányok nem voltak, nem tudtuk, mit enged és mit hoz az együttműködés. Közeledett egy ünnep, Emma kilencedik születésnapja. Várták a dédnagymamát, a nagymamát, aki gyakorta távolmaradt vagy külön találkozott unokájával. Készült a torta, mi pedig a nappaliban szereltük fel a lámpáinkat.
Az elkészült három kép kikerült a nyilvánosság elé. Emma és dédnagymamája az Andrássy úton lengedezett a kiállítás hirdetéseként. A képeket elfogadták a családban.
Egy idő után újra beszélgettünk Sárával. A második szakaszban a családi fotózkodás apropóján egy olyan csoportképet találtunk ki, amihez határozott részvételre van szükség. Bíztunk ebben a rituáléban, az élmény erejében. Sára édesanyját és nagyanyját is megnyerte a beöltözésre. A nagy nap előestéjén Sára nagyanyja meggondolta magát. Nem jött el. Bántuk, hogy nincs ott mind a négy generáció, de a képet nem éreztem ettől kevesebbnek, hiszen akkor ezt a feszültséget, a hiányt fogja mutatni. A következő vasárnap azután mégis eljött.

Külön Ünnep

2007, 3 db, lambdaprint
50 x 60 cm, 80 x 100 cm,
2008, 70 x 150 cm, lambdaprint, aranyfüst,
videó, 2008, 15:40

A TÉRFIGYELŐ RENDSZER DEMOKRATIZÁLÁSA

Fabricius Anna - Gyenis Tibor 2008-2009

Az Art-Universitas program keretében készítettük el a Miskolci Egyetem számára egy 10-12 fő befogadására alkalmas Camera Obscurát és két nagyméretű fotográfiát. Az épület a külső környezet nappali tanulmányozásán túl szemináriumi foglalkozásra, relaxációra, kontemplációra is alkalmas. Az alaprajz a csillagászati múltra, valamint az egyetem bányamérnöki karára utalva ellipszisekből és körökből áll. Az archaikus optikai berendezéshez igazodva az épület egyszerű megoldásokat, kézzel forgatható és fókuszálható mechanikát tartalmaz. A kialakítást ökológiai szemlélettel terveztük, ezért temperálását a leghidegebb időket kivéve a környezeti energia segítségével oldottuk meg. Az épület jelentős arányban újrafelhasznált anyagokból áll, kapcsolódva az egyetem műszaki profiljához és a technikai képhordozók gyártásához.

A csoportképek meghatározó formálója az egyetemi polgárság velünk együttműködő része volt. A fotográfiák személyes viszonyulásokat, emóciót és humort jelenítenek meg a közösségi rítusban. Az egyetemet reprezentáló főépület üvegezett fogadóterben kapott helyet az a két fényáteresztő fotográfia aminek fő szempontja az egyetem, mint az időben felhalmozódó tapasztalatra épülő tudományos közösség és az éppen ott tanulók viszonya volt.